Hőszivattyú:
A hőszivattyú olyan berendezés mely arra szolgál, hogy az alacsonyabb hőmérsékletű környezetből hőt vonjon ki és azt magasabb hőmérsékletű helyre szállítsa. Használatának célja a hőenergiával való gazdálkodás, melynek során hűtési energiát fűtésben (pl. melegvíz-készítésben) fel lehet használni, illetve környezeti hőt lehet hasznosítani.

Fajtái:
Levegő – víz: A hőenergiát a levegőből vonja el és azt víznek adja át. Ezzel a kialakítással vizes rendszerű fűtési hálózatokat üzemeltethetünk. Pl.: radiátoros fűtés, padlófűtés, falfűtés, mennyezetfűtés stb.
Levegő – levegő: A hőenergiát a levegőből vonja el és azt levegőnek adja át. Ezzel a fajta hőszivattyúval légfűtést üzemeltethetünk. Ilyen az összes hűtő-fűtő oldalfali splitklíma (légkondi), a VRV rendszerek és egyéb speciális kialakítású hőszivattyúk.

Víz-víz: A hőenergiát folyadékból vonja el és azt víznek adja át. Az ilyen fajta hőszivattyúkkal vizes rendszerű fűtési hálózatokat üzemeltethetünk. Pl: radiátoros fűtés, falfűtés, mennyezetfűtés stb.

Napelem:
A napelem olyan fotovillamos elem, amely a Nap sugárzási energiáját közvetlenül alakítja át villamos energiává.
A napelem akkor is működik, mikor nem süt a nap, hiszen a szórt fény is termeli az elektromos áramot.

Napkollektor:
A napkollektor olyan épületgépészeti berendezés, amely a napenergia felhasználásával közvetlenül állít el ő fűtésre, vízmelegítésre használható hőenergiát.

A válasz a COP – azaz jósági fok mérőszámában rejlik.

Coefcient Of Performance, melyet magyarul Jóságfoknak szoktunk hívni. A COP érték azt határozza meg, hogy egy hőszivattyú egy egységnyi (1 kW) elektromos áram felhasználásával hány egységnyi (1 kW) hőenergiát képes előállítani.

Míg egy gázkazán 1 egységnyi gázmennyiségből 1 egységnyi hőmennyiséget képes előállítani, addig a hőszivattyúk esetében ez a szám legtöbbször 1:4, azaz a felvett energiából 4-szer annyi hőenergiát képes előállítani.

Az energiahatékonyság az egységnyi termék vagy szolgáltatás legyártásához/ellátásához szükséges energia.

Az energetikai tanúsítványra több definíciót is találhatunk.

• Az energetikai tanúsítvány egy olyan eljárási- és számítási módszer alapján kiállított dokumentáció, amely a jelenleg érvényes jogszabályok szerint az épületekre vonatkozó energetikai besorolást határozza meg. A tanúsítás elsősorban egy adott épület állapota, épületgépészeti megoldásai és energiafelhasználása figyelembe vételével készül el.
• Az adott ingatlan egy fűtött négyzetméterére vonatkozó energiafelhasználását mutatja meg. A számításoknál a legfontosabb: a lehűlő felületek nagysága, h őszigetelő képessége és tájolása. Az értékeléshez ezután a legfontosabb adat a fűtés és melegvíz-ellátás, valamint világításra fordított energiafelhasználás.

Áramszolgáltatói engedélyt kell kérnünk, hogy a központi rendszerre visszatápláljuk a megtermelt villamos energiát, ad-vesz mérőórán keresztül.

Ad-Vesz (szaldós) mérő:

Kétirányú mérésre alkalmas fogyasztásmérő. Hálózatra tápláló rendszer esetén a fölösleges (háztartási fogyasztáson felül) termelt villamos energiát a hálózatba tápláljuk vissza. A fogyasztó által megtermelt villamos energiát az áramszolgáltató átveszi – a mérés elvéből eredően – a szolgáltatott egységáron. A naperőmű által termelt villamos energia és a közcélú hálózatból vételezett villamos energia különbözetét fizetjük, többlet termelés esetén pedig visszakapjuk a szolgáltatótól.

Magyarországon egyértelműen NEM a válasz magánszemélyek esetében, hiszen a többlettermelés után jóval kevesebb összeget fizet a helyi áramszolgáltató, mint amennyiért értékesíti azt.

Inverter (DC/AC konverter):

A napelemek és a hálózat közötti kapcsolatot biztosító eszköz; elsődleges feladata a modulok szolgáltatta egyenáram átalakítás szinuszos váltakozó árammá. Hálózatra kapcsolt esetben az inverter további szinkronizációs és védelmi feladatokat is ellát, ami biztosítja az erőmű illeszkedését az áramszolgáltatói követelményekhez.

A megtérülési idő, az-az időtartam, amikorra a befektetésünk összegét megtermeli a naperőmű, azaz amortizálódik.

Kiszámításánál figyelembe kell venni a hozamon felül az eszközök öregedését, a villamos energia árának növekedését és még számos további tényezőt is. (pl: állandó üzemi költségek: biztosítás, karbantartás stb.) Az energetikai rendszer tervezésénél egyik legfontosabb szempont a megtérülési idő figyelembe vétele.

2008-tól a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI törvény, valamint az annak végrehajtásáról szóló 273/2007. (X.19.) Korm. rendelet bevezette a háztartási méretű kiserőmű (a továbbiakban: HMKE) fogalmát.

HMKE-nek min ősül az a villamosenergia-termel ő berendezés, amelyre az alábbiak

jellemzők:

• közcélú kisfeszültségű hálózathoz, illetve kisfeszültségű magán- vagy összekötő vezeték hálózatra csatlakozik,
• erőművi névleges teljesítőképessége nem haladja meg a felhasználó rendelkezésre álló teljesítményének mértékét
• maximum 50 kVA erőművi névleges teljesítőképességű